A politikus elmondta: a telekommunikációs szolgáltatások magyarországi árai – dacára az alacsonyabb béreknek – már most is az európai uniós szinten vannak vagy magasabbak.
További érvként említette, hogy a telefonadóról szóló javaslat nincs előkészítve, nem egyeztettek róla időben a szolgáltatókkal, ráadásul évközben vezetnék be. Ezt arra hivatkozva is bírálta, hogy idén a telekommunikációs ágazatra kivetett különadó is fennmarad.
Az MSZP-s képviselő szerint a telefonadó a tervezett időalapú számlázás miatt szakmailag megalapozatlan, alkalmatlan például a flottakedvezmények kezelésére.
Szólt arról is, hogy a telefonadó nem fogja beváltani a hozzá fűzött kormányzati reményeket. Szerinte a kabinet nem számol az internetalapú kommunikáció terjedésével, pedig az sokaknak lehetővé teszi a telefonadó elkerülését.
Baja Ferenc kiemelte: a javaslat szegényellenes is, ugyanis elsősorban azokat sújtja, akik nem rendelkeznek internetkapcsolattal, nem tudnak telefonálás helyett például Skype-on beszélgetni ismerőseikkel. Szerinte igazságtalan az is, hogy az adó mértékét havonta hétszáz forintban maximálnák, vagyis csak a kevesebbet telefonálóknak kellene egészében megfizetni.
Megjegyezte azt is, hogy a telefonadó bevezetése modernizáció- és közösségellenes lépés volna.
Az MSZP a telefonadó és a Széll Kálmán-terv új változatában szereplő más adónemek miatt kezdeményezte Matolcsy György nemzetgazdasági és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter meghallgatását a parlament gazdasági bizottságában, hogy megvizsgálják azok társadalmi és gazdasági hatásait. Az ellenzék nem rendelkezik az ehhez szükséges kétötödös aránnyal, Rogán Antal fideszes bizottsági elnök viszont arról tájékoztatott, hogy Matolcsy György éves bizottsági meghallgatását várhatóan előrehozzák, s akkor lehetőség lesz a fenti kérdések megvitatására is – mondta Baja Ferenc.
A szocialista politikus a sajtótájékoztatón emellett üdvözölte, hogy Magyarországon építik fel Európa legnagyobb kapacitású adatközpontját, és gratulált a kormánynak, valamint a Magyar Tudományos Akadémiának az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nemzetközi tenderének megnyeréséhez.

Forrás: MTI.

A szavazólapot 307 képviselő vette fel. A 302 érvényes voks közül Áder János 262-őt kapott, negyvenen nemmel szavaztak. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
A magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz Áder János – ezt ígérte a szerdán megválasztott köztárasági elnök parlamenti beszédében. “A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat” – mondta, majd azzal folytatta: régóta adósai vagyunk önmagunknak a teljesítmény megbecsülésével. “Magyarországon rengeteg nagyszerű teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi, magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak” – fogalmazott Áder János, aki szerint a mindennapok teljesítményét kell megtenni “közös életünk legfontosabb céljává és értékmérőjévé”.
Húszperces beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: “A haza minden előtt”.

Forrás: Telepress Hírügynökség

A 23,3 milliós fejlesztéshez 15 millió forintnyi támogatást nyert el az önkormányzat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pályázatán; a fennmaradó összeg a város költségvetéséből származik – közölte Zentai László.
Mint elmondta: a biztonság fokozása érdekében mindhárom csomópontban sárga figyelmeztető jelzőlámpát telepített a kivitelező a sávok fölé, és az úttest mellé mindkét irányban, illetve kerekes székesek számára is használhatóvá váltak a gyalogátkelők.
A főváros, illetve a 3-as főút és az M3-as autópálya felé a 25-ös számú főút jelenti az összeköttetést, ezért ez az 58 ezer lakosú Hevesi megyeszékhely legforgalmasabb útszakasza – indokolta a beruházást a szóvivő.

Somló Tamás, Karácsony János, Presser Gábor és Solti János, az LGT együttes tagjai. MTI Fotó: Soós Lajos

Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – Újra koncertet ad a Locomotiv GT, a magyar rockzene történetének egyik legfontosabb zenekara, amely 2013. február 15-én öt és fél év szünet után áll színpadra, ezúttal a Papp László Budapest Sportarénában, ahol még sohasem játszott.

“Már elbúcsúztunk néhányszor, ezért a jövő februári koncertünknek az Újrahasznosítás címet adjuk. Azért lesz ismét LGT, mert sikerült megteremteni egy olyan fellépés anyagi és technikai feltételeit, amelyet mi négyen szeretnénk. Még bírjuk fizikailag, talán szellemileg is és egy csomó játszanivalónk van” – mondta Presser Gábor, az LGT alapítója, billentyűse, dalszerzője, énekese a szerdai fővárosi sajtótájékoztatón, amelyet a Közlekedési Múzeumban tartottak.

A Locomotiv GT 1971-ben alakult, 13 stúdióalbumot készített, a jelenlegi felállás 1976-ban alakult ki: Presser mellett Karácsony János gitározik és vokálozik, Somló Tamás basszusgitározik és vokálozik, Solti János dobol.

Mint Presser Gábor fogalmazott, az LGT az elmúlt húsz évben “open air” zenekarnak számított, 1992-es búcsúkoncertje a Nyugati Pályaudvaron volt, 1999-ben a Felvonulási téren játszottak, 2002-ben és 2007-ben pedig a Hajógyári-szigeten. A csapat tavaly decemberben két szám erejéig már újra összeállt Zorán koncertjén.
“Ő hívott meg minket, hogy megünnepeljük 40. születésnapunkat. Rég játszottunk együtt, ez kétségtelen, és 1992 óta mindig nagy szüneteket tartottunk. Sokat kell próbálnunk, ráadásul többet akarunk játszani, mint az elmúlt alkalmakkor, tehát inkább négy, mint három órát. Egyébként nemcsak az Arénában nem játszottunk még, az elődjében, a Budapest Sportcsarnokban sem léptünk fel soha” – fogalmazott Presser az MTI-nek.
Az LGT egyfajta supergroupként alakult 1971-ben, Presser korábban az Omega, az azóta elhunyt Barta Tamás gitáros a Hungária, Frenreisz Károly basszusgitáros a Metro, Laux József dobos szintén az Omega tagja volt. Frenreisz 1973-ban, Barta egy évvel később, Laux pedig 1976-ban lépett ki.
A csapathoz számos sláger fűződik, köztük például a Szólj rám, ha hangosan énekelek, a Mindenki másképp csinálja, az Ilyen a boksz vagy a Ringasd el magad. A zenekar első stúdióalbuma 1971-ben jelent meg (Locomotiv GT), a legutóbbi 2002-ben (A fiúk a kocsmába mentek).
A 2013. február 15-i Aréna koncert szervezője a ShowTime Budapest, jegyek csütörtöktől kaphatók.

Ezt a volt miniszterelnök vezette párt közleményben tudatta az MTI-vel, megjegyezve, hogy Molnár Csaba alelnök szerdán levélben szorgalmazott vizsgálatot a pécsi egyetem rektoránál “az intézményen belül történt szakdolgozati lopások és a politikai vitákat kiváltó ügyek” tisztázása érdekében.
A felsőoktatási intézmény ugyancsak szerdán közölte, hogy feljelentést tett a rendőrségen Gyurcsány Ferenc eltűnt diplomamunkájával kapcsolatban. Az egyetem egyúttal emlékeztetett arra, hogy Bódis József rektor április közepén vizsgálatot rendelt el annak feltárására, az egyes karok, jogelődök a törvényi és belső szabályozás szerint jártak-e el a diplomamunkák kezelésekor. Most e testület a feladatkörét egészítik ki a volt miniszterelnök szakdolgozatügyének feltárásával.
A Hír Tv Célpont című műsorában pénteken az hangzott el, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező – A Balaton-felvidék szőlészete és borászata – címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán. Ezt a férfi – a politikus első feleségének bátyja – is megerősítette, hozzátéve, nem tudott arról, hogy Gyurcsány később ugyanezt a témát választotta. A korábbi kormányfő a Hír Tv kérdésére azt mondta: valószínű, hogy olvasta Rozs Szabolcs dolgozatát és merített belőle. Később ezt azzal egészítette ki, ha így volt, szeretné hinni, hogy a forrást tisztességesen megjelölte.
A Hír Tv vasárnap este újabb riportfilmet szentelt az ügynek, abban már azt állítva: a bírálat alapján rekonstruált 35 oldalas Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógoráéval. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentősen erősítik a plágiumgyanút. Mint elhangzott, több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek – még az oldalszámozás alapján is – megegyeznek a Rozs Szabolcs munkájában fellelhető hiányosságokkal.
Gyurcsány Ferenc kedden, a Demokratikus Koalíció városligeti majálisán képtelen vádnak nevezte, hogy egykori sógora négy évvel korábbi szakdolgozatának első 35 oldalával megegyező diplomamunkát adott volna be 1984-ben a pécsi tanárképző főiskolán. Azt mondta, tiszta a lelkiismerete, és nemcsak az egyetemen őrzött szakdolgozatának eltűnése miatt tesz feljelentést, hanem azokat is beperli, akik azt állítják, hogy plagizált.
Megemlítette, hogy a PTE oktatási igazgatója fideszes önkormányzati képviselő, és furcsának nevezte, hogy az intézmény nem tesz feljelentést a diplomamunkák eltűnése miatt, így ez őrá hárul. Mint mondta, különös, hogy a több tízezer szakdolgozat közül éppen ez a két – különböző helyen tárolt – dokumentum hiányzik.
Az egykori kormányfő arra utalt, hogy a jobboldal érdekében állhatott ellopni szakdolgozatát és sógora diplomamunkáját is az egyetemről, megnehezítendő, hogy cáfolni tudja a vele szemben felhozott vádakat.
Lengvárszky Attila, a PTE oktatási igazgatója a szakdolgozatok eltűnésének ügyében az ő felelősségét felvető nyilatkozatokra reagálva kedden azt mondta: nem felel a szakdolgozatok őrzéséért, ez nem tartozik a hatáskörébe.
“A szakdolgozatok őrzése abban az időszakban és most is a karok, tanszékek, adott esetben a könyvtár, más esetben a levéltár feladata” – jegyezte meg a posztot öt éve betöltő vezető. Aki azt is hangsúlyozta, hogy bár a 2010-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP-Összefogás Pécsért Egyesület közös jelöltjeként nyert képviselő mandátumot, nem a Fideszt, hanem az Összefogás Pécsért Egyesületet képviseli a testületben.
A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük. Hozzátette, a szakdolgozat a katalógus szerint 1984-ben minden bizonnyal bekerült a biológia tanszékre, de ma már nincs meg, azt azonban, hogy mikor tűnt el, nem lehet megállapítani.

Az országos napi melegrekordot (31,7 Celsius-fok) 1952-ben Szolnokon mértek. Ennél most több településen is melegebb volt, a legmagasabb hőmérsékletet (33,3 fokot) két helyen, Bugacon és Törökszentmiklóson mérték.
Az új fővárosi napi melegrekord is csak egy tizedfokkal maradt el az országos csúcstól, Budapest belterületén 33,2 Celsius-fok volt. Ezzel azonban a május 2-i fővárosi melegrekord is megdőlt, amely 1934 óta 30,9 fok volt – mondta a meteorológus.
Jenki Szilvia azt is elmondta, a következő napokban az eddiginél hűvösebb, változékonyabb tavaszi időre van kilátás. Csütörtökön is több órára kisüthet a nap, ám délelőtt időnként, délután pedig már többször erősen megnövekszik a gomolyfelhőzet. Emiatt szórványosan számítani kell záporesőre, zivatarra, néhol felhőszakadás jégeső is előfordulhat.
Zivatarfelhő térségében erős, időnként viharos széllökések is előfordulhatnak. A változékony idő a következő napokban is folytatódik. A hosszabb, rövidebb napos időszakok mellett továbbra is kialakulhatnak helyi záporok. A legtöbb csapadék jövő hétfőn valószínű.
Hétfőig fokozatosan gyengül a nappali felmelegedés, ezáltal megközelítjük az ilyenkor szokásos 20 fok körüli maximumhőmérsékletet. A jelenlegi előrejelzések szerint viszont keddtől ismét néhány fokot emelkedik a hőmérséklet – mondta Jenki Szilvia.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján található figyelmeztető előrejelzés szerint jelenleg tizenkét megyében van érvényben citromsárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetés a heves zivatarok miatt. Csütörtökre hat megye – Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala és Somogy – kivételével elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. Arra hívják fel a figyelmet, hogy kis valószínűséggel kialakulhat heves zivatar, károkozó szél vagy nagy méretű jég kíséretében. Csongrád és Bács-Kiskun megyében ezen felül az intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt akár több mint 25-30 milliméter csapadék is hullhat.

Az Index azt írja: Egy olvasójuk telefonon érdeklődött az ORFK telefonközpontjánál arról, mi a teendő, amennyiben a nem kapható cikket nem tudja frissíteni a mentődobozban, ilyenkor is büntethető-e szabálysértés miatt.
Azt a választ kapta, hogy az ORFK illetékes vezetője tegnap délután kiadott egy utasítást a megyei rendőrségeknek, amelynek értelmében a mentődoboz ellenőrzéseket és büntetéseket fel kell függeszteni. Egyelőre nem tudni, meddig tart a türelmi időszak.

Forrás: Telepress Hírügynökség

Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke a házbizottság péntek reggeli ülését követően az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a 262 képviselő ajánlását a testület elfogadta.
Az államfőválasztás május 2-án szerdán lesz az Országgyűlésben, amelynek napirendjén aznap csak ez a kérdés szerepel. A köztársasági elnököt a plénum titkos szavazással választja meg, az érvényes választáshoz az első körben a képviselők kétharmadának egybehangzó voksára van szükség. Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani.
A titkos szavazás hatvan percig tart a parlamentben, ezt követően a levezető elnök kihirdeti az eredményt, az új államfő esküt tesz, aláírja az okmányokat, majd beszédet mond.
Az alaptörvény rendelkezése szerint az új államfő a megválasztását követő nyolcadik napon – azaz jelen esetben május 10-én – foglalja el hivatalát. Addig a posztot teljes jogkörrel a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök tölti be.
Áder Jánost Schmitt Pál lemondása után Orbán Viktor jelölte köztársasági elnöknek április 16-án. A jelölést a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatta. A miniszterelnök javaslatát azzal indokolta, hogy Áder Jánost olyan “horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek, egyik legfontosabb feladata pedig az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása lesz.